Az utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel az amerikai adósságplafon témája. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy ez a vita jól fog végződni, nézzük meg, mi történne, ha nem emelnék meg az adósságplafont.

Az elmúlt hetekben az amerikai politikát egyre nagyobb feszültségek övezték az adósságplafon emeléséről szóló vita kapcsán. A demokraták Biden elnök vezetésével a plafon emelését szorgalmazzák annak érdekében, hogy az országot a jelenlegi költségvetéssel folytathassák. A barikád másik oldalán a republikánusok állnak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az adósságplafon emelésének az állami költségvetés csökkentésével kell együtt járnia.

Ez a politikai patthelyzet nemcsak a hazai gazdaságot, hanem a világgazdaságot is fenyegeti. Ez nem egy közönséges politikai konfliktus - jelentős pénzösszegek forognak kockán, és potenciálisan az amerikai gazdaság jövője. Ez jelentős hatással lehet az amerikai részvénypiacokra, amelyek idegesek attól a lehetőségtől, hogy egy ilyen jelentős gazdaság adósságproblémákba kerülhet.

E politikai csatározások kapcsán Janet Yellen pénzügyminiszter súlyos következményekre figyelmeztetett, ha a politikai elit nem jut megállapodásra. Yellen arra figyelmeztet, hogy ha nem emelik az adósságplafont, akkor az Egyesült Államok 2023. június 1-jére kifogyhat az adósságai kifizetéséhez szükséges forrásokból.

Biden elnök a közelmúltban mindkét párt vezetőivel megbeszélést tartott a Fehér Házban. A cél az volt, hogy kompromisszumot kössenek az adósságplafonról. Sajnos a tárgyalások nem vezettek eredményre. Bár Biden hajlandó volt felajánlani, hogy tárgyalásokat folytat a következő költségvetésről, a jelenlegi költségvetésbe nem hajlandó beleszólni. A helyzet tehát továbbra is megoldatlan, és a pénzeszközök kifutásának határideje feltartóztathatatlanul közeledik.

Mit is jelentene ez?

Azt jelentené, hogy az Egyesült Államok olyan helyzetbe kerülne, amelyet még soha nem tapasztalt: az államnak nem lenne elég pénze ahhoz, hogy kifizesse kötelezettségeit. Ez a helyzet az amerikai gazdaságba vetett bizalmi válsághoz vezethetne, ami messzemenő következményekkel járna a globális pénzügyi piacokra nézve. Egyszerűen fogalmazva, ha az USA nem tudná kifizetni adósságait, az egész világ megérezné ennek hatását.

Ha nem emelnék meg az adósságplafont, és az amerikai állam kifogyna a pénzből, az kétségtelenül negatív hatással lenne a részvénypiacokra. Az első és legjelentősebb reakció valószínűleg a részvények értékének erőteljes csökkenése lenne. A befektetők az amerikai gazdaság stabilitása miatti aggodalmukból tömegesen kezdhetnék eladni a részvényeket, ami értékük csökkenéséhez vezetne.

Ezen túlmenően a piacok volatilitása is megnövekedne. Az Egyesült Államok adósságtörlesztési képességével kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg a részvényárfolyamok nagymértékű ingadozásához vezetne. Ez pánikot okozhatna a befektetők körében, és hozzájárulhatna a részvényárak további csökkenéséhez.

Hosszú távon az adósság visszafizetésének képtelensége magasabb kamatlábakhoz és inflációhoz vezethet. A magasabb kamatlábak magasabb hitelfelvételi költségeket jelentenének a vállalatok számára, ami csökkenthetné a nyereségüket és ezáltal a részvényeik értékét. A magasabb infláció viszont csökkentheti a fogyasztók vásárlóerejét, ami szintén negatívan befolyásolhatja a vállalatok teljesítményét és részvényeik árfolyamát.

Miért emelkednének egyáltalán a kamatlábak?

Az adósságplafon emelésének elutasítása azt jelentené, hogy az amerikai kormánynak nem lenne elég pénze az adósságai kifizetésére. Ez az úgynevezett technikai fizetésképtelenséghez vezethet, vagyis olyan helyzethez, amikor a kormány képtelen a tervezett időpontban kifizetni a kötelezettségeit.

Ha egy ilyen csőd bekövetkezne, a befektetők kételkedni kezdenének abban, hogy az USA képes-e visszafizetni adósságait, ami az amerikai gazdaságba vetett bizalom csökkenéséhez vezetne. Ennek eredményeként a befektetők magasabb kamatlábakat követelhetnének az amerikai kötvényekért, hogy kompenzálják a megnövekedett kockázatot.

Ami az inflációt illeti, ha a kormány nem tudna elég pénzt szerezni adósságai kifizetéséhez, megpróbálhatna több pénzt nyomtatni. Ez inflációhoz vezethet, mivel az áruk és szolgáltatások mennyiségéhez képest több pénz lenne forgalomban. A magasabb infláció csökkentheti a fogyasztók vásárlóerejét és növelheti a megélhetési költségeket, ami szintén negatívan befolyásolhatja a gazdaságot.

Következtetés

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mi történne, mert ez a helyzet még nem állt elő. De egy dolog biztos, ez a kérdés itt elég nagy problémát okozhatna negatív kimenetel esetén. És szerintem az is biztos, hogy ez nem csak az amerikai gazdaságot érintené, hanem általában a világgazdaságot is, hiszen Amerika jelenleg a világ egyik legnagyobb gazdasága, amelyhez más országok gazdasága is kapcsolódik.

Vegyük ezt egyfajta reflexiónak a jelenlegi helyzetre, tényleg nem tudom pontosan és konkrétan, hogy mi fog történni. Ha az adósságplafon emelését elutasítják, az egy új helyzet lenne számunkra, olyan, amilyennel még nem találkoztunk az Egyesült Államokban.

Ezért érdekelne az Ön véleménye is a jelenlegi helyzetről. Szóval nyugodtan ossza meg velem a hozzászólásokban, hogy Ön szerint mi történne.

FIGYELEM: Nem vagyok pénzügyi tanácsadó, és ez az anyag nem szolgál pénzügyi vagy befektetési ajánlásként. Az anyag tartalma pusztán tájékoztató jellegű.