MIT JELENT IZRAEL MEGTÁMADÁSA A PIACOK SZÁMÁRA

A hétvégén jelentősen fokozódott az erőszak, mivel a Gázából indított meglepetésszerű támadások több száz emberéletet követeltek, több tucatnyi foglyot ejtettek és több ezer sebesültet. Ez a nyugtalanító fejlemény árnyékot vetett az Izrael és Szaúd-Arábia között folyó béketárgyalásokra, és kérdéseket vetett fel azok folytatásának lehetőségét illetően. Bár egy esetleges izraeli-szaúdi megállapodás kézzelfogható és szimbolikus előnyökkel jár, a folyamatos káosz úgy tűnik, hogy semmissé teszi az 1978-ban azzal a nemes céllal kezdeményezett békefolyamat alapjait, hogy a régiót megszabadítsa az állandó konfliktusok és károkozás béklyójától.

A külső elemeket nagymértékben érinti egy ilyen helyzet. A pénzügyi piacok például úgy találják, hogy a piaci dinamikában és az árakban is tükröződnie kell az erőszak újabb hullámzásának. Bár a harctereken tapasztalható gazdasági szenvedés szerencsétlennek tűnhet, a tény mégis az: a piacok a gazdasági keresletet az olyan jelentős szereplőkkel szemben helyezik előtérbe, mint Irán, az OPEC tagja és jelentős olajtermelője, nem pedig olyan területek, mint Izrael (a Világbank 2022-es GDP rangsorában a 28. helyen áll) vagy Ciszjordánia és Gáza (120.).

Irán részvétele a támadásokban, amint arról a The Wall Street Journal beszámolt, jelentős nemzetközi következményekkel járhat. Konkrétan az Egyesült Államok fontolóra veheti az iráni exportra kivetett meglévő szankciók szigorítását. A Goldman Sachs elemzői szerint a támadást megelőző, a térségben tapasztalható feszültségek enyhülését sugalló tendenciák pozitívan hatottak Irán olajtermelésére, amely az előző évben közel napi félmillió hordóval nőtt. Ezeket a mutatókat figyelembe véve becslésük szerint az iráni termelés napi 100 ezer hordós csökkenése valamivel több mint 1 dollárral emelhetné a Brent nyersolaj hordónkénti árát.

Egy tényleges izraeli-iráni konfliktus valószínűsége azonban jelenleg csekélynek tűnik, tekintettel a libanoni Hezbollah korlátozott részvételére és azokra a földrajzi korlátokra, amelyek nem tennék lehetővé, hogy Izrael Jordánián és Irakon vagy Szaúd-Arábián keresztül indítson inváziót. A dolgok jelenlegi állása szerint eléggé erőltetett az a lehetőség, hogy mindkét ország csapatai frontális rakétacsatába bocsátkozzanak.

Aggályok merülnek fel az izraeli Iron Dome védelmi rendszer hatékonyságával kapcsolatban, ha az nem tudja feltartóztatni a Hamász rakétáit, ami találgatásokhoz vezet, hogy Irán fejlett tüzérsége potenciálisan mit tudna elérni. Dan Alamariu, a montreali székhelyű Alpine Macro befektetési kutatócég vezető globális stratégája becslése szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadás 20%-os valószínűséggel 150 dollár fölé repítené az olajárakat hordónként.

A szörnyű előrejelzések körüli felhajtással ellentétben Marko Papic, a Clocktower Group vezető stratégája más véleményt képvisel. Egy grafikonon keresztül szemlélteti, hogy az olajárak változása a 21. századi nagyobb izraeli-palesztin konfliktusok során lényegében változatlan maradt. Feltételezi, hogy a levantei térségben zajló eseményeknek általában nincs jelentős kifelé irányuló hatása, bár elismeri a változás lehetőségét.

Bár ez a nézet erre az évszázadra korlátozódik, és figyelmen kívül hagy olyan fontos eseteket, mint az 50 évvel ezelőtti Jom Kippur-háború, alapvető fontosságú, hogy megemlítsük az Izrael elleni pánarab támadást követően bekövetkezett jelentős, többéves pénzügyi változásokat. A következő hét évben az olajárak 5 dollárról 50 dollárra emelkedtek, a kamatlábak 6,5%-ról 18%-ra, az arany ára pedig meredeken, 42 dollárról 875 dollárra emelkedett. Ehhez képest azonban a részvényeknek sikerült stabil talajra találniuk az ingadozásokkal teli első évben.

A növekvő feszültségek és az instabilitás miatt érdemes megfontolni annak lehetőségét, hogy ezek az események pozitív katalizátorként hathatnak a részvényekre. Bármennyire is valószínűtlennek tűnik, ez az esemény megállíthatja vagy akár meg is fordíthatja a kötvények következő hónapokban bekövetkező mély esését.

Az eseményekre adott azonnali reakciók gyorsak és jelentősek voltak: az izraeli részvények meredek csökkenést, az olajárak (CL00, 3,45%) meredek emelkedést, a kincstárjegyek határidős ügyletei (TY00, 0,35%) emelkedést, míg a készpénzpiac Kolumbusz-nap miatt zárva volt, az arany (GC00, 0,98%) emelkedést, a részvények határidős ügyletei (ES00, -0,63%; NQ00, -0,81%) pedig csökkenést mutattak. Az olajárak azonban már elkezdtek visszahúzódni a csúcsokról.