Osztalék - a vállalatok utolsó lehetősége a pénzzel való bánásmódra

Nemrégiben írt tweetem arról, hogy az osztalék iránti rajongás, illetve az, hogy csak olyan cégekbe fektessünk be, amelyek fizetnek osztalékot, nem teljesen bölcs dolog, némi ellenvéleményt váltott ki. Ebben a cikkben ezt a témát szeretném bővebben kifejteni.

Link a tweethez 👇

https://twitter.com/horacekpetr22/status/1651842115951788033

Mi is az az osztalék egyáltalán?

Az osztalék az a nyereség, amit a vállalatok kifizetnek a részvényeseiknek. A vállalatok rendszeresen - negyedévente, félévente vagy, ahogy Csehországban elterjedt, évente - oszthatják meg őket. Időről időre találkozhatunk különleges osztalékokkal is, amikor a vállalatok egy bizonyos összeget fizetnek ki, például azért, mert a szokásos működés során felhalmozódott, és nem volt rá szükségük, vagy amikor esetleg valamelyik üzletáguk eladásáért kapnak pénzt.

Továbbra is fontos megjegyezni, hogy az osztalékot, még ha az gyakorlatilag a vállalat nyereségéből való részesedést is jelenti, mindig a szabad cash flow-nak kell fedeznie, mert csak azért, mert egy vállalat nyereséget termel a könyvelésben, még nem jelenti azt, hogy ténylegesen elegendő pénz van a bankban.

Miért jó, ha egy vállalat osztalékot fizet, és mit hoz ez nekünk a pénzen kívül?

"Az egyetlen dolog, ami boldoggá tesz, ha látom, hogy osztalékot kapok."
John D. Rockefeller

Mindannyian szeretjük azt az érzést, amikor "nincs pénz a bankban". Megmutatja nekünk, hogy anyagilag függetlenek lehetünk, és ha elég pénz érkezik így, nem kell munkába mennünk.

Számos olyan ember van, aki valóban így tesz, és a kötvénykamatok és osztalékfizetések kombinációjából él. Dicséret nekik!

Az osztalékok sokak számára a folyó jövedelem diverzifikálására is szolgálnak, és lélektanilag is segítik őket, mert tudják, hogy ha elveszítik az egyik bevételi forrásukat, akkor van egy másik.

A piacok nehéz időszakaiban az osztalékok lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy alacsonyabb áron vásároljunk részvényeket, és úgy érezzük, hogy legalább valamit kapunk a befektetéseinkből.

Ez azzal is összefügg, hogy az olyan részvényeket, amelyekből még mindig "kapunk valamit", pszichológiailag jobb hosszabb ideig tartani.

Tényleg az osztalékot kellene keresnünk?

Először nézzük meg, hogy a vállalatok valójában miért fizetnek osztalékot, majd nézzük meg, hogy mi a befektetés célja, és mit tudunk ebből befektetőként kihozni.

Ha egy vállalat nyereséget termel, több lehetősége is van arra, hogy mit kezdjen vele. Az alábbiakban a legjobbakból állítottunk fel rangsort.

• Újra befektetni a saját vállalkozásába - ha a vállalat, amelybe befektetünk, például egy gyorsétteremláncot üzemeltet, a nyereséget felhasználhatja egy új fiók nyitására vagy a meglévők bővítésére, hogy hatékonyabbá tegye azokat. Előfordulhat, hogy a további beruházás "önmagában" már nem megvalósítható, vagy nem hoz elegendő hozamot, ekkor más alternatívák jönnek szóba.
• Más vállalatok felvásárlása - a nyereség kezelésének másik módja más vállalatok felvásárlása. Ez általában kockázatosabb, mivel a menedzsment hibázhat, és rosszul ítélheti meg a megvásárolt eszközöket, vagy nem tudja azokat egy vállalat alá vonni. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyek a "sorozatos felvásárlásokra" szakosodtak, és ezeknek köszönhetően igazi óriásokká nőtték ki magukat. Ilyen például a Constellation Software vagy a Berkshire Hathaway.
• Visszavásárlások - a nyilvánosan jegyzett vállalatok mindig rendelkeznek bizonyos mennyiségű forgalomban lévő részvényekkel, amelyek a vállalatban való részesedést jelentik. Ha a menedzsment úgy ítéli meg, hogy ez szükséges (ideális esetben azért, mert a részvényeket a vállalat értékéhez képest alulértékeltnek tartja), akkor dönthet úgy, hogy úgynevezett visszavásárlást kezdeményez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját részvényeit kezdi el megvásárolni a piacon, és ezzel "törli" azokat. A többi részvényes így nagyobb részesedésre lesz jogosult a nyereségből. Képzeljük el, hogy egy vállalatnak 100 részvénye van, és 10 dollárt keres. Ez részvényenként 0,10 dolláros nyereséget jelent. Ha azonban 15 részvényt visszavásárol, akkor a fennmaradó részvényesek már 0,117 dollárt kapnak. A gyakorlatban ennek magasabb részvényárfolyamban kellene tükröződnie, mivel az EPS (egy részvényre jutó nyereség) emelkedik. A visszavásárlások előnye, hogy 1%-os adó alá tartoznak (az amerikai székhelyű vállalatokra vonatkozik), és egészen tavalyig egyáltalán nem adóztak (a vállalat oldalán).
• Osztalék - ha egy vállalatnak nincs módja a növekedésébe való befektetésre, nem tud senkit sem kivásárolni, vagy a részvényei drágák, akkor az utolsó lehetőség a nyereség egy részének kifizetése, azaz az osztalék. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb vállalat, amely a nyereségének nagy részét ilyen formában fizeti ki, már az út végén jár. Ez nem feltétlenül rossz dolog, ha megfelelően árazottak, és még sokáig képesek lesznek pénzt fizetni. A probléma az, hogy a magas osztalékhozammal rendelkező vállalatok gyakran különböző problémákkal küzdenek, és emiatt az osztalékfizetésük nem biztos, hogy fenntartható.

Mi értelme van a befektetésnek?

A befektetés célja általában az kell legyen, hogy a kockázatot figyelembe véve maximalizálja a befektetett összeg értékét.

Szándékosan kihagyom itt azt az igényt, hogy cash flow-t generáljunk belőle, mivel ez a részvénypiacon fokozatos elidegenítéssel is elérhető, ami még valószínűleg adózási szempontból is hatékonyabb (az osztalékot itt 15%-kal adóztatják, míg a nyereséggel történő elidegenítés 3 év után adómentes).

A befektetés teljes hozama így 3 részből tevődik össze:

Részvényérték-növekedés + kifizetett osztalék + kapott spin-off (nem gyakran fordul elő, ezért nem szerepeltetem a példában).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy részvényt 100 dollárért vettem, és tíz év alatt 223 dollárra értékelődött fel, miközben minden évben 5 dollár osztalékot fizetett, akkor a végén 165,5 dollárral, azaz 165,5%-kal vagyok gazdagabb.

Az eredeti 100 dollár 223 dollár, tehát +123 dollár, plusz tíz évnyi, egyenként 5 dolláros osztalék 50 dollár, de ebből 15% adót kell levonnom, ami azt jelenti, hogy csak 42,5 dollár van a számlámon.

42,5 + 123 = 165,5.

Miért ment a részvény 100 dollárról 223 dollárra?

Ennek két oka lehet, az első az értékelés emelkedése. Tegyük fel, hogy a vállalat 10 dolláros nyereséget termel, így 10-es P/E-n kereskedik. Ha az értékelése 22,3-as P/E-re emelkedne, akkor ugyanilyen EPS mellett a részvény ára csak 223 dollár lenne.

A második, valószínűbb forgatókönyv (amivel példánkban is dolgozni fogunk) az, hogy a vállalat nyeresége nőtt, itt 10 dollár helyett 22,3 dollárt keres a vállalat, ugyanolyan értékelés mellett ez ismét 223 dolláros részvényárfolyamot jelent.

Mi lenne, ha a cég osztalékfizetés helyett újra befektetné a nyereséget?

Példánkban feltételezzük, hogy a cég évi 5 dollár fix osztalékot fizet ki. Az alábbi ábrán összehasonlítást láthatunk arról, hogyan nézne ki, ha ehelyett az összes nyereségét újra befektetné, és hogyan nézne ki a hozamunk, ha mindkét esetben egy ilyen cég 10 év múlva a nyereségének 10-szeresén kereskedne.

A mellékelt táblázatban látható, hogy ha egy cégnek 15%-os ROIC-ja (Return on Invested Capital) van, és az első évben 66 dollár befektetett tőkével rendelkezik, akkor 10 dollárt keres, ami azt jelenti, hogy 100 dollárért 10-es P/E-ért kereskednek vele. A cég 5 dollár fix osztalékot is fizet, miközben a maradék nyereséget újra befekteti, így a hozamunk 10 év alatt 165% lesz. Ami több mint tiszteletreméltó.

De képzeljük el, hogy az 5 dolláros osztalék helyett a cég ugyanezzel a hozammal visszaforgatja ezeket a nyereségeket az üzletébe. Tehát 10 év múlva nem 23 dollárt fog keresni, hanem 34 dollárt. Ami azonos P/E mellett azt jelenti, hogy a végén 223 dollár helyett 348 dollárért adhatjuk el. Ez 125 dollárral drágább, és még az osztalékok után is 249%-os lesz a hozamunk, ami 84%-kal magasabb.

Kérdezd meg magadtól, melyik részvénybe fektetnél inkább? Elcserélnél évente néhány dollár készpénzt egy lényegesen jobb hozamért?

Mi a tanulság?

Befektetőként elsősorban az a teljes hozam kell, hogy érdekeljen bennünket, amit egy befektetés hoz nekünk. Az osztalék önmagában nem rossz és nem is jó. Vannak olyan vállalatok, ahol kívánatos lenne kifizetni őket, és vannak olyanok, ahol ez egyenesen rossz lenne.

Ugyanakkor befektetési szempontból nemcsak azt kell néznünk, hogy a vállalat, amelybe befektetni szeretnénk, hogyan teljesít, hanem azt is, hogy milyen áron vásároljuk meg. Ha csak az osztalékot fizető vállalatokat nézzük, vagy azokat részesítjük előnyben, az összezsugorítja a befektetési univerzumot, és a tőkeallokáció szempontjából nincs értelme.

Azoknak a vállalatoknak ugyanis, amelyek a nyereségük nagy részét kifizetik, korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy azt önmagukba fektessék vissza, ami azt jelenti, hogy a nyereségük vagy nagyon lassan, vagy egyáltalán nem növekszik. A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy részvényeik árfolyama nem sokat mozog, sőt, akár csökkenhet is, és a befektetők legfeljebb a kapott osztalékkal vigasztalódhatnak.

Óvatosan fektessenek be.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez nem pénzügyi tanácsadás.